Rupáner-konyha

Hatperces mikrós torta – Paulával és nutellával

DSC051391

A sztori ott kezdődött, hogy a férjemnek szülinapja volt, én pedig szerettem volna meglepni egy tortával a nagy napon, de mivel Liza éppen aktív mászó-stádiumban van, nem igazán tudtam volna valami komolyabba fogni. Így, hogy a meglepi tényleg meglepi legyen, maradt a mikró és a hat perc, mert azt még Lizus is kibírta a pihenőszékében hintázva. És hihetetlen, de tényleg hat perc.
Én próbáltam üvegtálban is, azt nem annyira ajánlom, mert kicsit töményebb és ragacsosabb lesz. Ami nekem bevált, az a műanyag ételhordó, méretben és alakban is tökéletes. Ha nincs otthon, mindenképp CSAK műanyagot ajánlok.
Ez tehát tényleg egy olyan torta, amit még az is bátran elkészíthet, aki még rántottát sem csinált életében. És mégis mi csináltuk, nem boltban vettük, kedves figyelmesség lehet barátnak, barátnőnek, vagy magunknak akár este tízkor 🙂 Ja, és ez, ellentétben a többi mikrós sütivel, NEM SZÁRAD KI!

DSC051351

Hozzávalók:
– 3 tojás
– 1 evőkanál víz
– 3 evőkanál olaj
– 6 evőkanál cukor
– 5 evőkanál liszt
– 1 evőkanál kakaó
– fél csomag sütőpor

A hozzávalókat egyszerűen összekeverjük és egy mikrós edénybe öntjük, majd 700 watton, pontosan hat percig sütjük. Nem vajazunk, nem lisztezünk, nem sütőpapírozunk! És csak nyugalom, ki fog pottyanni egy olyan piskótakarika, amiről csak álmodni szokás  Könnyű, nem ragad, nem tapad, vágható, sima, puha, illatos… Én három lapra vágtam, és Paula pudinggal töltöttem, Laura kedvéért, amíg ő végig mondogatta, hogy Paula egy boci, de amit tud, az tuti. És persze kóstolta a kanalával a pudingot a folttal.
Természetesen bármi kerülhet bele, illetve rá: lekvár, gyümölcs, csokoládé. Én a tetejére nem akármit tettem, hanem a család nagy kedvencét, néhány kanál nutellát, amit mikróban felolvasztottam, majd a torta tetejéről elkezdtem csorgatni. Az eredmény a képen látható, már-már tükörszerű, csillogó, mogyorós csokoládéfolyam lett.

Pupusas őrület – avagy receptek a tüzes kontinensről

Következzék most öt, könnyen elkészíthető, de az ízlelőbimbók felajzására alkalmas finomság a latin konyha világából!

DSC042381

A férjem még sosem csinált ilyet, de egyik nap elkönyvjelzőzött nekem egy receptet, amit az egyik közösségi oldalon talált. A kedvencekben megtalálod – mondta, és én abbéli döbbenetemben, hogy nem egy motort vagy autót kell megnéznem, bevallom, aznap teljesen elfelejtettem rápillantani ama remekre. Másnap délután leendő sógornőmet hívtam telefonon, aki éppen a konyhában tüsténkedett, és arról számolt be, hogy éppen egy chilei ételt készít el. Kétszer rákérdeztem, hogy mi a neve, de akkor sem tudtam megjegyezni, csak annyit, hogy valami lepényszerű akármi, amit serpenyőben süt, és mindenféle jóval van megtöltve. Abban maradtunk, hogy kérem a receptet.

Este lebuktam. Csabi megkérdezte, milyennek találom a receptet. Azt, amit meg sem néztem, így bűntudatosan azonnal a géphez ültem megkeresni. Valami latin recept, olyan lepényszerű, mondta. És derengeni kezdett. Aztán rápillantottam a monitorra, és az üzenő falamon, mintha csak kísértene, megláttam, hogy az egyik volt diákom éppen kiposztolta az anyukájának az Eszter által tökéletesen körbeírt étel képét. Felirat: „Anyu, ezt csináld meg nekem légyszi!” A kép alatt: Pupusas. Azóta már számtalanszor belebotlottam, többször elkészítettem, óriási sikerrel, és rákaptam a latin konyhára. Az alábbi receptek, mindenkit előre figyelmeztetek, egyáltalán nem autentikusak, úgymond, át lettek „magyarítva”. És akkor jöjjön:

Pupusas, El Salvador nemzeti eledele

Hozzávalók:
30 dkg liszt
1 tk sütőpor
1 tk só
kb. 1 dl víz
1/2 dl olaj
Töltelék:
1 fej lilahagyma
10-15 dkg sajt
10-15 dkg bacon
3 evőkanál tejföl
apróra vágott paprika
só, bors

Elkészítése:

1. A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, vagy a kenyérsütő géppel összedolgoztatjuk. A tésztát félretesszük pihenni.

2. Míg pihen a tészta, addig lereszeljük a sajtot, olajon megfonnyasztjuk a zöldségeket a baconnel, majd az egészet hozzákeverjük a sózott, borsozott tejfölünkhöz.

3. A tésztát 6 egyenlő részre osztjuk, gombócokat formálunk belőlük, majd minél vékonyabbra nyújtjuk őket. A közepükre halmozunk 2-2 evőkanál tölteléket. A tészta széleit összefogjuk, batyuvá formáljuk, majd kb. 12 cm átmérőjű körré lapítjuk. Itt a kicsit bevizezett kéz sokat segíthet.

4. Ezután durván három-három perc alatt oldalanként megsütjük serpenyőben. Közepes hőfok elég, különben a külseje túl gyorsan pirul.

Chilli con carne hamiskásan

DSC0451111

Aki konzervellenes az most ne nézzen ide, mert ebben bizony lesz abból a fémdobozos fajtából. Ráadásul ez a nem igazi változat, az igazi alapján, de ezt mindjárt megmagyarázom. Történt ugyanis, hogy eldöntöttem, hogy elkészítem a családom férfitagjainak egy nagy kedvencét, a Chilli con carne-t, de már megint nem volt időm meg türelmem végigvinni egy háromórás macerát, így felgyorsítottam a munkamenetet. Ez van! Nem változok, mint ahogy több időm sem lesz.

Mindenesetre a végeredmény az valami őrületes lett, és bár nincs összehasonlítási alapom, talán nincs is rá szükségem. A fiúknak nálunk ez lett „az” igazi Chilli con carne, amihez nem kellett begyújtanom a sütőt, beszerezni jalapeno paprikát és a babázást is megúsztam. Tudják: Mire van szükségünk a babázáshoz? Babra meg vízre, amit persze előző este kellett volna előkészíteni a gondos háziasszonynak, ha megtette volna, és nem felejti el. De bizony elfelejtette! Mint ahogyan babot sem vásárolt…

Ellenben legnagyobb félelmei ellenére beletette a titkos összetevőt, pedig mennyire, de mennyire vacillált, ám végül nem bánta meg. Sőt! Egy határozott sőt, mert direkte megkóstoltam előtte és utána, és olyan pikantériája és színe lett az ételnek tőle, ami teljesen új dimenziót adott neki. És hogy mi ez? Nem árulom el, majd a hozzávalók közt előkerül, szerintem nagyot fog nézni mindenki. De megnyugtatásul, köze nem lesz az ételben a már megszokott ízhez, összeolvad a fűszerekkel és újrafogalmazódik.

Hozzávalók:
4-5 evőkanál étolaj
150 g füstölt szalonna vagy bacon
500 g darált marhahús, vagy sertéshús
4 babkonzerv lecsepegtetve (lehetőleg négy különböző féle)
400 ml paradicsomszósz
1 sárga és egy piros húsú kaliforniai paprika
1 doboz édes konzervkukorica
150-200 ml sör
1 leveskocka
1 nagy fej vöröshagyma
4 nagyobb gerezd fokhagyma
ízlés szerinti chilli paprika, vagy bármilyen csípős paprika
1 púpos evőkanál keserű kakaópor vagy 2-3 nagy kocka jó minőségű étcsokoládé (ez tehát nem vicc)
1 púpos teáskanál fahéj (elhagyható)

Elkészítése:

1. Egy nagy fazékban felforrósítjuk az olajat, ebben lesütjük az apróra vágott hagymát és a szalonnát. Hozzáadjuk a darált húst, majd néhány perc alatt puhára pároljuk.

2. Közben jöhetnek rá az ízlés szerinti fűszerek, a paprika, majd a paradicsom, a leveskocka, a bab, a kukorica és a titkos hozzávaló: a kakaó vagy a csoki. Durván öt percig főzzük, hiszen a konzervbab eleve puha, a kukorica pedig roppanósan, édesen a legfinomabb.

3. Vagyis már majdnem kész vagyunk, de ekkor még nagy valószínűséggel elég híg a leve, így egy-két (szükség esetén később további) kanál lisztet keverünk hozzá, utánsózzuk, összeforraljuk és már kész is.

Házi készítésű tortilla lapok

DSC0452511

Hozzávalók:
45 dkg liszt
85 g vaj vagy margarin
1 csapott evőkanál só
200 ml forró víz

Elkészítése:

1. A lisztet, a sót és a szobahőmérsékletű margarint összemorzsoljuk, majd apránként hozzáadjuk a forró vizet, és addig gyúrjuk kézzel vagy dagasztjuk géppel, amíg egy könnyen gyúrható, lágyabb tésztát nem kapunk. Ezután nyolc-tíz részre osztjuk, gombóccá formáljuk őket, majd lisztezett nyújtófával kör alakúra nyújtjuk az összeset.

2. Egy teflon vagy kerámiaserpenyőt felhevítünk (nem teljes lángon vagy fokozaton, csak a közepestől kicsit nagyobbon), beleteszünk egy tortilla lapot, és mindkét felét durván fél-fél percig sütjük. Addig, ameddig apró barna foltok és hólyagok nem lesznek a tésztán. Én roppanósan szeretem, úgyhogy van, hogy tovább sütöm.

Nachos

DSC046661

A nachos egy szuper ropogtatnivaló, igazi mozis hangulatba hozza az embert, és ha házilag készítjük, akkor éppen olyan ideális egy esti, fotelba süppedős filmnézéshez forró sajtszósszal, akárcsak egy nyári buliba, csípős mártogatóssal.

A legegyszerűbb módon úgy készíthetjük, ha a tortilla lapocskáinkat cikkekre vágjuk, megkenjük egy kis olajjal a két oldalukat, és megsütjük őket serpenyőben, vagy sütőpapírral kibélelt tepsiben. Ezeket aztán alaposan meghintjük egy ízlésünk szerint elkészített fűszerkeverékkel és mártogatósokkal, zöldségekkel vagy olvasztott sajttal kínáljuk. De készíthetjük kicsit autentikusabban is, kukoricaliszttel, mint a következőekben. Kicsit macerásabb, úgy gondolom, de ez igazán hasonlít a mozishoz.

Hozzávalók:
10 dkg rétesliszt
10 dkg finomliszt
10 dkg kukoricaliszt
1 teáskanál só
1 teáskanál sütőpor
2 dl víz
2 evőkanál olaj

Elkészítés:

1. A tortillához a liszteket, a sót és a sütőport összekeverjük, majd fokozatosan hozzáadjuk a vizet, és a végén az olajat. Szép sima felületű tésztává gyúrjuk, gombócot formázunk belőle, és letakarva fél órát pihentetjük. Ezután nyolc részre vágjuk, átgyúrjuk a kis gombócokat, és letakarva újabb harminc percet pihentetjük.

2. Lisztezett felületen vékony korongokká nyújtjuk, majd száraz serpenyőben mindkét oldalát átsütjük. Akkor kell megfordítani, amikor a tészta felhólyagosodik. A másik oldalát nem egészen fél percig sütjük, majd a kisült tortillákat konyharuhával letakarjuk. Ha kihűltek és véletlenül nem fogynak el azonnal, akkor fóliába csomagolva hűtőszekrényben tárolhatjuk.

Dulce de leche

DSC0465311

A Dulce de leche, vagyis ez a fényesen ragyogó karamellafolyam sokoldalúan felhasználható, így tökéletes tölteléke lehet bonbonoknak, de tehetjük leveles tésztába, palacsintába, önthetjük fagylaltra, vagy nyalogathatjuk egyszerűen a kanálról. Nekem a karamellát ez testesíti meg, nem hiszem, hogy bármi képes lesz nálam lekörözni őt a kategóriájában. Ajándéknak is szoktam készíteni, beletöltöm egy csinos kis üvegbe, egy szalaggal rákötöm a receptet, és már meg is van. Nézzük, hogyan készül:

Hozzávalók:
– három tubus cukrozott, sűrített tej

A sütőt előmelegítjük 200 fokra, gázsütő esetén ez a hetes fokozattal egyenlő. Egy kisebb jénaiba belenyomjuk a 3 tubus sűrített tejet, majd vizet forralunk (sima forró víz a csapból is megteszi tulajdonképpen). A jénait beletesszük egy nagyobb tepsibe, majd ebbe öntünk annyi forró vizet, hogy a jénai feléig érjen. Ezután gyorsan lefedjük alufóliával, majd betesszük a sütőbe. Durván két óra alatt lesz kész, közben félóránként átkeverjük, és minden bizonnyal szép arany barna színű krém lesz a végeredmény. Ezután kivesszük a jénai tálat a vízből, hagyjuk kihűlni, majd a krémet egy zárható üvegbe kanalazzuk. Hűtőben tárolva egy hónapig fogyasztható.

Skót vajas keksz

DSC04190

Ez az édesség az én egyik gyengém, pedig nem rajongok a kekszekért, mégis kivételt képez, mert megtestesíti mindazt, amit a száraz társai általában nem: szinte harapnunk sem kell, már bele is omlott a szánkba, és már olvad is ki belőle a selymes, vajas-vaníliás íz, és a barna cukor melaszos varázsa.

Nincs napszakhoz kötve, hogy mikor lehet fogyasztani, jó kávé, tea mellé, desszertnek, reggelire, vagy csak azért, mert a dobozt a pulton felejtettem, és nem bírok úgy elmenni mellette, hogy ne nyitogatnám. Ha pedig megunom az ingázást a konyhába, és belátom, hogy egy-két szem nem elég akkor, hipp-hopp szokott dobozostól a nappaliban landolni, és onnan már általában csak feltöltődni engedjük vissza a konyhába, természetesen csak miután teljesen kiürült. Én ajándéknak is szoktam készíteni, egyszerűen egy sütőpapírba csomagolom, átkötöm egy szatén szalaggal és máris kész.

DSC04195
Hozzávalók:
40 deka szobahőmérsékletű margarin vagy vaj
100 g porcukor
60 deka liszt
2 teáskanál vaníliaaroma, vagy vaníliarúd kikapart belseje
fél kávéskanál só

A szobahőmérsékletű vajat habosra verem a porcukorral egy mixer segítségével, majd hozzáadom a vaníliát és a sót. Elkeverem, hozzáadom a lisztet, kézzel összegyúrom. Fontos, hogy kézzel, mert így érzem, ha összeáll a tészta, ami ha megtörtént, semmi esetre nem szabad továbberőltetni, nehogy a vaj megolvadjon és szétessen a tésztánk. Kb. 3 cm átmérőjű hengereket csinálok a tésztából, majd barnacukorba hempergetem. A cukrot érdemes, peremes tálcára szórni, akkor nem peregnek szanaszét a cukor szemecskék. Ezután a fagyasztóba teszem, hogy könnyebben tudjam szeletelni, és ne deformálódjon annyira a keksz. Az sem baj, ha fagyos lesz egy kicsit, sőt! Mélyhűtőben tárolható, amikor pedig kedvünk van, egyszerűen elővesszük, fagyosan felszeleteljük, legalább egy centis szeletekre és már mehet is a sütőbe. Most is ugyanígy teszek, centis vastagságúra felkarikázom őket, sütőpapírral bélelt sütőlapra teszem, durván két centis közökkel és 180 fokon sütöm kb. 15 percig. Akkor jó, ha a keksz aljának már van egy kis aranyszíne, és még egy icipicit nyersnek tűnik. Ez azért van, mert a vaj, ahogy hűl, még szilárdulni fog valamennyit, és akkor lesz igazán tökéletes az állaga.

DSC04195

Banános-zabpelyhes keksz

DSC04895

Mikor először megláttam ennek a receptnek az alapváltozatát, nem hittem el, hogy ilyen létezik: „gyors, egyszerű, nem hizlal, és kettő, azaz kettő összetevőből áll!” Kipróbáltam, és örömmel jelentem, működik. Én most a nutellás változatomat mutatom be, de ha elhagyjuk ezt az összetevőt, akkor babakézbe adható finomságot is lehet kreálni. Vagy fogyókúrásat, kinek mi tetszik… Annyi, hogy akkor kettő banán, egy bögre (2,5 decis!) zabpehely a helyes arány.

Hozzávalók:
– 3 érett banán
– 2 csésze (2 dl-es csésze!) zabpehely
– 3 púpos evőkanál nutella

A sütőt előmelegítjük 170 fokra, a banánt villával összetörjük, hozzáadjuk a nutellát és a zabpelyhet, majd addig keverjük, míg össze nem áll. Ez egy-két perces művelet, talán még túloztam is. Én púpos evőkanálnyi halmokat tettem a sütőpapírral kibélelt tepsire, kicsit eligazgattam a szélüket, majd be a sütőbe úgy tizenöt percre. Én szeretem, ha pufik a kekszek, aki nem, az lapogassa el a kanál hátuljával. Ropogós kekszre ne számítson senki, ez egy rugalmas, puha finomság, ami másnapra sem szárad ki.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás